2.Fejezet

Lassan kinyitottam a szemem.Nyitva volt az ablak így kellemesen hűvös volt.Most, hogy feltöltődtem elindultam felfedezni a terepet.Kiléptem a szobámból és egy irdatlan hosszú folyosóval találkoztam.A folyosó bal széle természetesn áttetsző üveg volt így kiláttam ha jól saccolom a 4.emeleten lehetek.Sétálás közbe elgondolkodtam.Azért hoztak ide bennünket, hogy jobb legyen a kapcsolat, de attól, hogy idehoznak 7 tinit miért javulna a kapocs?Nem értem..többnek kell lennie e mögött.Na mindegy ha fontos akkor előbb utóbb megtudom.Ebbe a nagy gondolkodásba észre se vettem hova megyek.Körül néztem.Megláttam egy ajtót rajta ezzel a felirattal: A követek szobái
Heh?Ezt nem értem lehet, hogy nem figyeltem hova megyek de az biztos, hogy nekem nem itt van a szobám...Kinyitottam az ajtót.Kamerákat láttam pontosabban annak a felvételeit.
-De hiszen ez...-a szobáinkat figyelik???-
Ott volt az én szobám is a képen de ami a legmeglepőbb volt bent valaki...Azt hiszem egy férfi.Csak néztem a felvételt majd az alak megfordult.Egy fehér mosolygos maszk volt rsjta, és felém nézett mármint a kamerába.
-Hihi haha hehe neked nemsokára véged lesz.-ezt mondta.-
Ez... Ez mi volt??!Ezt nem tudom összerakni mit keresett a szobámba honnan tudta,hogy itt vagyok vagy, hogy egyáltalán van-e itt valaki.Előjött az az érzés amit már rég nem éreztem félelem.Első reakcióm futottam.Nem maradhattam ott lehet ide jött volna.Futottam nagy ívbe elkerültem ahonnan indultam legalábbis szerintem.Elbújtam vmi nagy dísznövény mögé.Mikor...
-Hihi mondtam nem menekülsz.-mostmár biztos voltam benne férfi olyan 180cm.
Mikor meghallottam az ereimbe megfagyott a vér.Összeszedtem minden bátorságom és elléptem a növény mögül.A bal kezem átváltoztattam egy nagy manccsá a karmaimba pedig mérget termeltem.Majd nekirontottam.Jó párszor megsebeztem ő meg csak röhögött.Majd mikor úgy tűnt kezd hatni a méreg megálltam, kár volt.Még támadott rám egy utolsót pontosabban megharapta a jobb karom, aztán eltűnt szó szerint elillant de még hallottam az utolsó szavait.
-Haha naiv naiv hehe.-ennyit mondott végszóul.
Felálltam nagyon fájt ránéztem a sebre.Hát nem volt vmi guszta látvány szóval nem részletezem nektek.
-Ajhh ez nem jó vérzek.-elkúsztam a legközelebbi szobáig benyitottam és minden elsötétült.Talán ez lenne a vég?
Lassan kinyitottam a szemem szúró fájdalomra ébredtem és egy aggodó női hangra.
-Ááá!Jesszus szivem mi történt veled?-rájöttem ez nem más volt, mimt Debra a succubus.
-Segíts kérlek-tényleg úgy érzem a halálomon vagyok egy sima harapás nem fájhat ennyire akkor...remélem nem az amire gondolok...
-O-oké rohanok várj mindjárt itt vagyok.-talán még sem annyira rossz ez a lány.
Pár perccel később megláttam a fiúkat név szerint
• Natsume
•  Xavér
•  Alex
• Shiki
Mindannyian tágra nyílt szemekkel néznek hol rám hol Debrára.
-Ne csak nézzetek az istenért hanem segítsetek neki-tört ki Debra de ezt én már alig hallottam.Kinyitom a szemem (ma túl sokszor csináltam ezt) és látok egy orvosi szoba szerűt talán a gyengélkedő vagy az orvosi szoba :P.
-Holv vagyok?-kérdeztem halkan.
Majd hirtelen kaptam egy Debrát a nyakamba :) .
-Úgy örülök azt hittem nem látlak többé élve.-mondta szerintem a sírás határán
Majd megpillantottam a fiúkat látszik rajtuk megkönyebbültek. Rájuk mosolyogtam és tátogtam 'köszönöm' félét.Vegyes reakciókat kaptam Xavér rám kacsintott (kicsit sem jöttem zavarba á dehogyis ) Natsume avagy légi posta csak egy chh félét hangoztatott de azért közbe mosolygott.Alex viszonzásul ő is rám mosolygott Shiki meg ő meg elnézett a másik irányba hát kösz momdhatom ennyit az érzelgősségről.
-Na de mégis, hogy történt ez?-tért a lényegre Shiki közbe Debra is lemászott rólam.
-Hát-megborzongtam mikor ismét rágondoltam arra az alakra.
Nagy nehezen elmeséltem mimdet nekik a követek szobájától addig amíg megtaláltak.Mimd annyian nagyra tágult szemekkel néztek.
-Most, hogy így mondod nekem is furcsa volt ez az egész követes dolog...-gondolkodott el Debra.
-Miért figyelnek meg minket?-tette fel a leglényegesebb kérdést Alex.
-Passz.Ráadásul ki volt az az alak Ki-chan szobájában?-mondta Xavér.Ki-chan?-
-Hol van Rebeca?-kérdeztem.
Senki se tudta a választ végül megint én törtem meg a csendet.
-Szerintem nem kéne egyedül hagynunk egymást mármint...-elég érdekesen néztek rám így rögtön elkezdtem magyarázkodni.
-N-Nem arról van szó, hogy félek egyedül csak több esélyünk lenne ellene ha újra támadna többen... Értitek?!!-erre legnagyobb sértődésemre elkezdtek nevetni O.o
-Ny-nyugi értettük akkor költözzünk egy szobába-paskolta meg a fejem N-NATSUMEE???!!!
-De kinél van akkora hely?-kérdezte Shiki.
Újabb csönd majd végül.
-Nálam van hely.-jelentette ki Debra.
-Tessék?-kérdi Natsume az tény elég gyanús, hogy nála eltudunk-e férni.
-Háát tudjátok kicsit felújítotzam...na, de akkor tali a szobámnál.
Erre mindenki szétszéledt bevallom féltem a szobámhoz menni de megtettem villám gyorsan felkaptam a bőröndömet (ugyanis még nem pakoltam ki mázli) és uccu vissza mire odaértem mindenki ott volt kivéve Rebeca.
-Srácok Rebeca?-kérdeztem.
-Azt mondta ő el van tökéletesen magába, de majd átjön néha.-mondta Xavér.
-Aha...-mondtam
-Na akkor skacok az a helyzet, hogy csak 3 2 ágyas ágyam van.-MI?
-Akkor sorolom a párokat -folytatta-
 1. Alex-Kira (what?)
 2. Shiki-én (ó Debra zavarba jött értem én)
 3. Natsume-Xavér (XD biztos örülnek egymásnak)
-Na akkor jó éccakát!-kiáltotta Debra és belebújt az ágyba Shiki meg követte aranyosak így együtt.Natsume-Xavér páros is befeküdt sajna rövid volt a takaró így egymásról húzogattak le, mint 2 kisgyerek komolyan. :) Ránéztem Alexra és ő meg már rég bent volt az ágyba (ezek az emberek se szívbajosok) nagy levegő és én os bebújtam picit talán át is öleltem, DE csak azért mert magas volt a hőmérséklete én meg fáztam ennyi!Majd lassan elnyomott az álom
---------2.rész VÉGE----------------

*Kedves olvasók már ha van kíváncsi vagyok a véleményetekre szóval írjatok bátran továbbá elárulom ennek az éjszakának lesz még folytatása a köviben ;) ami valószínű holnap jön na cio!*